Az idei svédországi május elsejei rendezvények során a svéd újnácik engedélyt kértek (és természetesen kaptak) felvonulásra Jönköping városának utcáin. Sokakat nyugtalanít ez a jelenség, ez az újjáéledő áramlat, a demokratikus Svédországban. Megint beinduljon a gyűlölet terjesztése, mások lenézése, kirekesztése és rosszabb, 70 évvel Auschwitz után?
Hát nem! Mások tiltakozása mellett a svédországi egyházak erre egyértelmű választ adtak. A "hazafias" nácik felvonulása alatt Jönköping templomaiban - felekezettől függetlenül - szóltak a harangok és nem hallgattak el addig, amíg  ennek a népségnek a felvonulása tartott. Igen, így is lehet! Egy demokrácián nevelkedett társadalomban ez jólesően természetes. És nálunk? ...

Tegnap óta hírt adnak a magyar lapok a csíksomlyói pünkösdi búcsújárás eseményéről. Az egyházfiak által megáldott, fellobogózott vonatok ismét elindultak a határon túlra, pünkösdöt ünnepelni - és másért is, mint mindnyájan tudjuk.
Több ez az esemény egy vallási indíttatású rendezvénynél. Ez a magyarság egy találkozási alkalma, itt most éppen vallási felhanggal, ami nem is lenne baj. Lehet ez pozitív is! Akár...
De mondjuk ki őszintén, van itt más felhang is! A felturbózott nemzeti érzésektől és vallási áhitattól felhevült légkörben kiérződik a trianon-sértett dacoskodás, de egyben a "világi birodalom" (értsd: jelenlegi "konzervatív" állampárt) törekvése a vallási vonallal való összefonódásra is - amire ennek jó oka van.
Pedig erről az összefonódásról Jézusnak külön véleménye volt: add meg a császárnak...  Ezen a nagyon hazafias vallási rendezvényen ezért részt vesz még a magyar államelnök és a védelmi miniszter(?) is, ahogy újabban dukál.

A liturgikus eseményeken kívül beszédet mondott az egyetlen meghívott ünnepi szónok, Oláh Dénes marosvásárhelyi főesperes is.
Szép beszéd volt, szerepelt benne sok minden az evangéliumi alapgondolatok mellett, a magyar elhivatottságtól a nagyobb népszaporulatra való felhívásig. Az elmúlt években komoly kritika érte az ünnepi szónokokat az átpoltizált mondandók miatt, úgyhogy a főesperes úr az ilyen irányzatú mondandóktól iparkodott tartózkodni. Bizonyos sikerrel, de azért valljuk be, ez a törekvés itt-ott megbicsaklott. Most nem a szónok vérében muzsikáló magyar múlt 3000 éves(?) szent örökségéről szóló gyönyörűséges szóvirágokra gondolnék, hanem a sajnos kicsúszott báncsákamagyart sajátos kitételére, aminek, valljuk be őszintén, vajmi kevés köze van a pünkösdi gondolathoz. Mert bizony megtudhatták az áhitatos hallgatók, hogy sötét erők, arctalan démoni hatalmak esküdtek össze a magyar és a székely (meg nyilván más) nép leigázására, közösségének és értékeinek szétzüllesztésére, földönfutó rabszolgává (sic!) tételére. Amivel szemben persze tudjuk, mi a javallott orvosság.

Hajh, be szépen összeillik ez a gondolat állampártunk és tőle jobbfelé elhelyezkedő néptestvéreinek üzenetével!

És pont ezért nem meglepő a magyar államelnök jelenléte sem a már régóta hagyományos, lelkesítő rendezvényen. De még a védelmi miniszteré sem. Kövér László parlamenti elnököt viszont hiányoltam az aktatáskájával!