Ez az első bejegyzés, amit automatikusan hoztunk létre. Vázlatban van, így csak a blogod tagjai láthatják. Próbáld meg átszerkeszteni, ha sikerült akár törölheted is és kezdődhet a blogolás.

Kérdéseket és észrevételeidet a support@blog.hu címre tudod elküldeni. Jó blogolást!

A blog.hu csapata

Egy új aspektus rémlik fel az orosz-török konfliktus hátterét illetően. Ez az orosz gép lelövésével aktualizálódik, aminek az okaival kapcsolatosan spekuláltunk.
Magam úgy láttam, hogy a lelövés egy erőteljes jelzés, aminek a háttere egy kombináció, több tényezőből ősszeállva.
- Sorozatos orosz légtérsértések és egyéb provokatív cselekmények azzal a szándékkal, hogy mutassák, Oroszországtól félni kell, kemény tényező, aki helyet, befolyást követel, nem riadva vissza fegyveres fenyegetéstól, sőt akcióktól.
- A szíriai török kisebbség bombázása, többszöri tiltakozás és figyelmeztetés ellenére, ami érzékenyen érinti az anyanemzetet.
- Szíriai török érdekek elleni orosz fellépés, ami befolyási térségek iránti törekvések ütközését jelenti: mindkét hatalomnak tervei vannak a szír területeket és lakosságot illetően.

Mindez igaz is! Azonban kihagytunk - magam legalábbis, egy nagyon-nagyon fontos, talán alapvető szempontot, ami a súlypont lényeges eltolódását jelenti a török akciók okait illetően.
Mi hát ez a szempont? A kurdok!!!
Legtöbbünk előtt nem volt világos, hogy a kurd önállósodási törekvés milyen alapvető jelentőségű Törökország számára! Az volt korábban is, hiszen az oszmán birodalom felbomlása utáni maradék Törökország már nem akart további területet, befolyást veszteni.Erre épült az atatürki Törökország, aminek az alapja a szekularizálódás és modernizálódás mellett a nacionalizmus is volt. De az erdogani elképzelés már más, "nagyobb", és ellentétes irányú. A nagyság visszaszerzését regionális (és talán több!) nagyhatalommá válás révén, nacionalista és vallási populizmusban, területi és befolyási terjeszkedésben látja megvalósítani. Itt már valódi demokráciának, szabad sajtónak, ellenzéknek nincs helye! Ezek egy ideig szolgálták a törekvéseket, de ezen a fázison már túllépett az erdogani rendszer. Az ilyen világban végképp nincs helye leszakadó, önállosodó, kiváló népcsoportoknak. Mint a nem kis létszámú kurd kisebbség. Ez már-már első számú problémává növi ki magát újabban az erdogani rendszer számára.

Ezek eddig általánosságok, ha igazak is. De hogyan kapcsolódik mindez konkrétumként  a török részvételhez a szíriai krízisben, aminek egyik látványos csúcspontja az orosz gép lelövése lett? Egy egyszerű áttételes módon.
Erdoganék támogatják a szíriai szunni lázadókat. Hogyne tennék, mikor ezek a fő ellenállói az Asszad rezsimnek, az eredeti lázadók! (Hogy az IS-t támogatnák, marhaság, erre szükségük sincs, meg a célok is ellentétesek: az IS is ugyanarra a területre vetett szemet. Ezért még merényleteket is szervez Törökországban.) Hiszen Erdogannak tervei, elképzelései vannak Szíriával, Asszad bukása esetén. (Csakúgy, mint Putyinéknak, Asszad maradásához kötve.) Ez a támogatás nyilván a türkmének lakta területen keresztül (is) történt. Erdogan felhasználta a szíriai türkméneket elképzelései érdekében és jók voltak arra is, hogy a határ menti kurd jelenlétet megállítsák, féken tartsák a kurdokat. Ebbe a játszmába tenyerelt bele Putyin, aki ki akarja iktatni (érzéketlenül)  Erdogan szövetségesét és eszközét a kurdok ellen. Putyint valójában alig érdekli a kurdok szerepe, ő Asszad összes ellenfelét támadja. Törökországnak viszont fontos a kurd szempont, talán ugyanolyan, vagy még fontosabb, mint a szíriai elképzelései. Ezért végül kénytelennek érezte magát figyelmeztetni Putyint -nagyon messze hajlandók vagyunk elmenni, hogy megvédjük az érdekeinket a határaink mentén kialakult egyensúly megtartásában (türkmének-kurdok-szíriai érdekeltség), az ebbe való beletenyerelést a török belügyekbe való beavatkozásnak tekintjük!

A kurdokat érintő török elképzelés és szándékok még jelentősebbek és élesebbek, mint gondoltuk. Jelek mutatnak arra, hogy a török vezérkar sokkal jelentősebb akciót készít elő a kurdokkal szemben, mint az eddigi PKK elleni támadások. Semmi jó a láthatáron!!! :-((

Különben Erdogan most nagy napjait éli! Számító politikája bevált! Az EU milliárdokat fizet, hogy megússza a menekülteket (aminek egyik kulcsa Erdogan kezében van), ugyanezért elhallgatott az Erdogant érő jogos kritikákkal, megadja a vízummentességet az EU-ba a törököknek és felújítja az EU-tagsági tárgyalásokat (ez utóbbinak már tényleg nincs értelme és realitása.) Erdogan húzásai beválni látszanak...

Ugyan nem az Erdogan-témához tartozik, csak áttételesen, hogy mindez a káosz azért lehetséges ezen a közel-keleti területen, mert ott a legtöbb állam mesterséges képződmény. Szíriát, Irakot és az oszmán birodalom területén létrehozott egyéb muzulmán lakosságú országot beleértve. (Talán a következő postom témája?)

Korábbi bejegyzéseim a témában:

- http://gordonblog.nolblog.hu/archives/2015/11/25/Erdogan_es_Putyin/

- http://gordonblog.nolblog.hu/archives/2015/11/28/Terroristak_es_terroristak/

Terroristából akad bőven! Jelenleg leginkább a muzulmán világ eseményeivel kapcsolatban kerül előtérbe a fogalom.
Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy sokszor vissza is élnek a fogalom használatával. Erre több konfliktus is példa, én most kizárólag a szíriai háborúval kapcsolatban említeném.

Szíriai tájkép Asszad és szövetségese jobbító szándékú "békebombái" nyomán

Két vonulata van a terroistázásnak, ahogy érzékelem.

Az első Asszad mester retorikája. Emlékezzünk vissza, hogyan kezdődött a szíriai konfliktus. Fegyvertelen tüntetésekkel az Asszad rezsim ellen, ami egyetlen népcsoport, az alawiták egyeduralmát jelentette. A fegyvertelen tüntetésekre a rezsim azonnal tömeghalállal válaszolt, fegyvertelenek ellen tankokat vetett be (amik lőttek is!), majd civilek bombázásába kezdett. Ekkor még nem volt szó arról, ami később történt: vallási fanatikusok, iszlamisták terepet találtak a zavarosban, mintegy ellopták, átvették a felkelést az eredeti felkelőktől. Asszad védekezése a tömeggyilkosság vádjával szemben ekkor a várható átlátszó fogás: a kezdetben tiltakozók, akik a vadállati reakcióra felkeléssel válaszoltak (önvédelem), mind terroristák. Igaz ez? Nyilvánvalóan NEM! A retorika ma is ugyanaz, mindenki, aki az Asszad rezsim ellen harcol, automatikusan terrorista. Pedig ma is jelen vannak a nem iszlamista célokért, leginkább önvédelemből, neadjisten egy demokratikus létért harcoló csoportok, többen ezek közül csak saját népcsoportjukat kénytelenek védeni úgy a valódi terroristák, mint Asszad mester és segítőik (Irán, a libanoni Hezbollah és most már Oroszország) ellenében. Ezek terroristázása egy hazúg, aljas fogás, aminek sajnos akadnak, akik bedőlnek, átveszik. Ennek okait azt hiszem, tudom, de ezzel most nem foglalkoznék.

A második vonulat egy új jelenségel kapcsolatos. Ez Oroszország (pontosabban a putyini politikát megvalósítók) közvetlen beavatkozása  a szíriai hadszíntéren. Ez legálisan indult, névleg reakcióként az egyiptomi, orosz repülőgép elleni IS merényletre. Ez legális ok volt egy legális célpont  - valódi terroristák - ellen. Mint azonban pillanatok alatt kiderült, a beavatkozás valójában nem erről szólt, hanem durva fegyveres beavatkozásról az Asszad rezsim ÖSSZES ellenfele ellen. Azok ellen is, akiknek semmiféle terrorizmushoz közük nincs, pusztán önmagukat és népcsoportjukat védik. Ilyesmihez viszont semmilyen külső hatalomnak nincs joga, ez nem lehet legitim és ellenkezik a nemzetközi joggal. Baj is lett belőle...

Létezik Szíriában egy népcsoport, ezek az ottani türkmének, vagy más megnevezéssel turkománok. Valójában törökök, akik az oszmán birodalom feloszlása után Szíria megalakulásával (1946) ezen a területen (szülőföldjükön) egy más állam polgárai lettek.
Soha nem hallottam, hogy ellenségesen léptek volna fel a szír állammal szemben, nyilván kénytelennek érzeték magukat elfogadni a megváltoztathatatlant és semlegesként a maguk dolgaival törődni, hasonlóan a szíriai kurdokhoz és több más népcsoporthoz. A rezsim széthullásakor nem álltak a velük mostohán bánó Asszad mellé, saját frakciót képeztek a kaotikus viharban, önmagukat védve, sokszor fellépve az őket is fenyegető IS ellen. Magam nem is tudtam a létezésükről korábban, és sejtem, hogy a legtöbben így voltak ezzel.

Putyin fegyveres beavatkozásával az Asszad rezsim mellett ez a népcsoport is orosz célkeresztbe került. Hogy miért, az rejtély, azon a tényen kívül, hogy az Asszad ellenes front másik oldalára került. Oroszországgal konfliktusa nem volt, nekik nem ártott, Oroszország feltehetően a létükről sem tudott korábban, a politikai tudorokon kívül. Mégis bombázni kezdték őket, a falvaikat, amiből mintegy 50 található a Törökországgal határos Latakia tartományban.
És itt jön a képbe a terrorizmussal kapcsolatos második vonulat. Hogyan is?

A választ egy kérdéssel kezdem. Legális hadviselő fél a turkomán népcsoporttal szemben Oroszország? Aligha! Sérelem a turkománok részéről Oroszországot nem érte, hadi állapotban nem voltak, hadüzenet (és erre ok) nem fordult elő. Mégis azonnal fegyveresen felléptek ellenük. Nem is akárhogyan! Bomázni kezdték a szervezeteiket, amik szükségszerűen a saját lakóterületükön találhatók, a saját falvaikban. Ezért bombázták ezt a területet, rengeteg civil áldozattal, a lakóhelyek lerombolásáról nem is beszélve. Ezt kíméletlen merényletnek érzem olyanokkal szemben, akinek oroszokhoz köze ezelőtt soha nem volt! Valahogy gyáva dolog is. Fellépni védekezni nem tudók ellen légi bombázással, olyanok ellen, akiknek sem légiereje, sem légvédelme nincs. Olyan ez, mint ülő madárra lőni (svéd mondás)! Nem indokolt, nem idokolható, valójában háborús bűntett! Nyugodtan nevezhetjük terrorizmusnak! Ilyet az előd Szovjetúnió soha nem tett, ezt is meg kell mondani. Putyin most megtette! Putyin azon törekvése következtében, hogy Oroszországot ismét a pályára helyezze a nagyok között (és ezt fegyverekkel, vagy azokkal való fenyegetéssel), rálépett egy útra, ami már nem megbocsájtható és nem indokolható. Olyanra, ami polgári lakosság ezrekben, tizezrekben mérhető pusztulását és milliók menekültté válást eredményezi. Nem itt, már Ukrajna esetében! Ez csak a folytatás egy kirívó példája. Ilyet a Szovjetúnió sosem tett!
A folytatás várható volt. A nem legális, ám annál kíméletlenebb "hadviselés" reakciót váltott ki - egy, a terület felett tevékenykedő, azt bombázó gépet lelőttek és a bombázó pilótának nem kegyelmeztek. (Nem is volt legális hadviselő fél, semmiféle konvenció őt nem védte. Maga sok ember halálát okozta, tekintettel semmiféle humánus szempontra, vagy nemzetközi jogra maga nem volt, olyanokra dobott halálos bombát, akik a hazájának nem ártottak, nem voltak ellenségek.) Őt ugyan megölni nem dicső tett, csupán hasonló dícstelen eljárás, mint amit ő alkalmazott a levegőből az ezzel védtelenekkel szemben.
Olvasom, hogy a pilóta halálát megbosszulandó,  Putyin már népirtás szintű akcióba kezdett, tűzzel elárasztva a területet. Emlékeztet ez a Szarajevót (jav.) a környező hegyekből tűzzel elárasztó szerb nacionalisták népirtásnak minősíthatő akciójához. Tapsolni erre, örülni ilyesminek nem lehet ok. Mégis akadnak, akik ezt teszik. Több, mint elgondolkodtató...

Putyin rossz szolgálatot tett a hazájának és a népének ezekkel az akciókkal. Barátja egyre kevesebb akad, a lakosság életszínvonala egyre csökkenni fog, a rezsim megítélése jogosan romlik. (Ez már egy külön bejegyzés témája lehet.) Putyin már nem cselekszik racionálisan, ha a cél az orosz nép jóléte.

PS. Ugyan a téma szempontjából érdektelen, csak rögzíteném, hogy a szíriai ellenségeskedések és lázadás kirobbanásának annak idején nem örültem, tartván attól, hogy azzá válik, amivé végül vált. Nem, mintha a lázadás előtti állapot kívánatos, vagy rokonszenves lett volna, egyáltalán nem...

Mint tudjuk, a minap a török légierő lelőtt egy orosz bombázó repülőgépet, ami Szíria törökországi határán operált. Ez nagy meglepetést keltett világszerte.
A meglepetés kettős! Egyrészt egy Nato tagállam légiereje lőtte le az orosz gépet (bár nem, mint Nato-akció, hanem mint a saját légterébe behatoló gép elleni támadás), ilyen esemény pedig a Nato megalakulása óta nem történt. (Szovjet pilóta vezette szovjet katonai gép lelövése előfordult a koreai háború alatt, de ezek a gépek nem a szovjet légierő jelét viselték.) Ez egy eddig egyedi, nagyon komoly ügy!
Meglepetést okoz a dolog azért is, mert az orosz gépet az a Törökország lőtte le, amelyik nem volt rossz viszonyban Oroszországgal és amelynek vezetője személyesen jó viszonyt ápolt az orosz vezetővel.
Vajon mi állhat az esemény mögött, ami értetlenséget vált ki sokakban?
Érdemes megvizsgálni azokat a szempontokat, amikről tudunk, vagy azt hisszük, hogy tudunk.

Magam korábban (hónapokkal ezelőtt, esetleg egy éve?) valahol azt írtam, hogy ahogy látom, a világ jelenlegi főbb probléma-forrásai és aggodalomra legfőbb okot adó  folyamatai az iszlamizmus (és általában az iszlámmal kapcsolatos konfliktusok) és Oroszország azon törekvése, hogy ismét világpolitikai hatalmi tényezővé váljon - amihez a hadi potenciál fejlesztése és az ezzel való fenyegetés útját választja. Ez az ukrajnai intervenció idején ötlött fel bennem. Most ezt igazolódva látom, és tapasztalom, hogy ez a két tényező összefolyik, összefonódik és kihat egymásra és másokra.

A két vonal összefonódása Putyin azon elhatározásával vált erőteljessé és véglegessé, hogy beszáll orosz erőkkel a szíriai háborúba. Amúgy jelen volt gyakorlatilag kezdettől, miután fegyvereket szállított Asszad rezsimje számára (amiből jutott az Asszadot támogató Hizbollah libanoni iszlamista terrorszerveznek is), de közvetlen orosz erők nem voltak jelen a szíriai hadszintéren. Ez a szakasz most lezárult, már jelen vannak nem csak fegyvereik által, de orosz légierő és kissebb számban szárazföldi erők révén is. Ezzel az eddig is veszélyes helyzet újabb dimenzióba lépett, az orosz döntés növeli a káosz veszélyét a világpolitikában. Ennek egy jól felismerhető jele az orosz gép lelövése.

Most kezdenék neki a különböző szempontok tárgyalásának, de húúha, látom, hogy sok lesz belőle! Talán túl nagyot akarok markolni. Kéne valami metódus, egy vázlat, amit követek, hogy ne össze-vissza kalandozás legyen a dologból.
Eredetileg abból akartam kiindulni, hogy hogyan lehetséges, hogy ez a két vezető, akik egészen a legutóbbi időkig nagy haverok voltak (és nem véletlenül), a lövészárok ellentétes oldalaira kerültek.
Mert tényleg nem véletlenül voltak személyesen is egymás tisztelői! Mindkét vezető által felépített rendszer/rezsim sok hasonló alapvonást mutatott. Autoriter, egypártrendszeri, az ellenzéket elhallgattató, nacionalista, "illiberális", gazdasági sikereket elérő, a hazai közönség jó részét a gazdasági sikerek szállítása miatt maga mögött tudó rezsimről, ennek "erős emberei"-ről van szó. Bevált szcenárió ez... Az sem véletlen, hogy a mi hazai megfelelőnk, Orbán, mindkét vezetőt, ezek hatalomgyakorlási stílusát, "illiberális" filozófiáját követendő mintának tartja, amit kendőzetlenül ki is nyilatkozott.
Ezek mégis szembekerültek egymással. Miért?
Tényleg, miért is? Eddig a pillanatig magam sem tudtam világosan, de a kérdést feltéve felötlik bennem egy válasz. Az ilyen tipusú rendszerek belső logikája miatt! Azért, mert  a hatalomgyakorlás ilyen rendszerei hatalmi célokat, elképzeléseket ápolgatnak magukban. Törökország iszlám regionális nagyhatalom akar lenni. Ehhez a feltételeket először otthon kell megteremteni, ami Erdogannak sikerül is. Visszatér a vallási szemlélet, az állam és a vallás egyre inkább összefonódik. Mint szunni hatalom, óhatatlanul belekerül a szunni-shia háború sodrába, ami jelenleg az IS körül (szunni) játszódik, de a szíriai Asszad rezsim (shia) léte és a bukás miatti vákuum miatt is fontos -amely vákuumot Törökország tán részben kitölteni remél. Törökországnak határozott céljai vannak a térségben, a saját játszmáját játssza a saját lapjaival.
Mit akar Oroszország, pontosabban a putyini vonal? Nagyobb befolyást a világban, jelentősebb tényező akar lenni, amihez lényegében csak katonai erő alkalmazásával, vagy az azzal való fenyegetéssel juthat el. (Kína más utat választott - a gazdaságit, aminek munka, innováció és gazdasági rugalmasság az alapja.)
Oroszországot az iszlám vallási szempontok nem érdeklik, legfeljebb kihasználja ezeket. Őt a katonai-hatalmi erővonalak érdeklik, ezek kihasználása Putyin eszköze. Ennek pont ellentéte a török vonal, ami a vallási erővonalak mentén (is, mert azért nem ilyen egysíkú Törökország) akar működni. Ez már egy ütközési pont. Szíria lett egy másik, gyakorlatibb, konkrét ütközési pont, ami orosz érdekszféra, de egyben török álmok célpontja is.
Amellett természetesen eleve a part ellentétes oldalán álltak - Oroszország és a Nato tag, bár ez nem látszott igazán döntőnek. Törökország Erdogan alatt egyre megbízhatatlanabb és kiszámíthatatlanabb Nato tag lett, a szekuláris nyugathoz tartozás kötelékei is lazultak, egyre kétségesebbé váltak. Erdogan, mint írtam, a saját játszmáját kezdte játszani, egyre inkább.

Végül kiéleződött a dolog! Oroszország tevékenysége a térségben alapvetően nem az IS ellen irányult, hanem az Asszad elleni lázadók ellen általában, és persze az IS ellen is, főleg az orosz utasszállító lelövése után.
Itt már elérnénk a részletekhez, de még elidőznék kicsit az általános szituációnál.
Azt érzékelem, hogy minden résztvevő a saját játszmáját játssza, a saját céljait követi. Asszad, az IS, Törökország, a Nato, Oroszország és sok ellenzéki csoport, akik sokszor csak a saját népcsoportjukat védik és ezért ideiglenesen ezzel, vagy azzal a csoporttal kötnek szövetséget, vagy csak nem támadják egymást.
Nekem valójában nem igazán tiszta az orosz kockázatvállalás: Sziria nem ér annyit. Szerintem, természetesen, bár lehet hogy rosszul ítélem meg. Bár nem látok Putyin lapjaiba, tán követi a régi szovjet doktrinát: minden egyes négyzetméter (politikai értelemben is) térnyerési lehetőséget ki kell használni, Kamcsatkától a Szahalin szigeteken át a Ferenc József Földig - egyszer valamire jó lesz és addig se a másé.
Sőt szerintem a katonai vonal erőltetése és a nyugattal történő konfrontáció sem éri meg, miután a nyugat jó partner lehet (és volt is), legyűrni úgy sem tudja katonailag, és kétséges, mit érhet el az állandó konfrontációval. Jobb életet a saját polgárai számára biztosan nem. Ez az együttműködés/partnerség éveiben érte el a maximumot, a konfrontációs időszak alatt már jelentősen romlott, az ország több, mint egy éve recesszióban van. Persze túlélik a szerényebb körülményeket, még egy hadigazdálkodást is, de ez lenne a cél?
Ellenséget vizionálnak ott, ahol ilyen nincs, de végül lehet.

Na, idáig eljutottunk, most kellene tárgyalni egyes szereplők céljait, tetteit, majd végül a lelövés eseményeit és kiváltó előzményeit. Ugyanakkor rájöttem, hogy ehhez igazán már nincs kedvem. Csak pár gyors szempont, aztán vége:

Asszad lehet, hogy nem az IS-re koncentrál először, hanem a többi lázadóra.
Ezt teszi Oroszország is. Mintha az IS sem Asszadra koncentrálna egyelőre. Tán van egy hallgatólagos megállapodás, hogy először megtisztítják a kűzdőteret másoktól.

Törökország zavaros vonalat követ. Asszadot buktatná (shia, Törökország szunni). Az IS is szunni, Törökország ugyan rivális (ő akar regionális iszlám nagyhatalom lenni, nem hagyná az IS-nek a terepet), de nem igazán látható az IS elleni erőfeszítés.  Van aztán a török kissebbség (türkmének, vagy turkománok), akit Törökország teljes szívvel támogat, amiért nem is hibáztatható. No, ezeket bombázta az orosz légierő a lelövéskor. Van török anyagi érdek is, de ez nem állami szintű. Az olajvásárlásokat az IS-től privát aktőrök intézik és profitálnak belőle. (Asszad is vásárol.) Törökország a legutóbbi időkik símán átengedett dzsihadistákat Szíriába a határain. A kurdokat nyomja, ahol lehet, így az IS ellen az életükért harcolókat is. Micsoda káosz!!

Oroszország a saját hatalmi játszmáját játssza, a saját céljait követve. Itt, és máshol. Máshol erőt fitogtat, tesztel, provokál, légteret sért. Ez figyelmeztetés is: azt teszünk, amit akarunk. Ezt tette Törökországgal is. Szerintem hibázott ezzel, nem igazán látom az értelmét. Feltehetően Törökország egy elvi jóváhagyást kaphatott a Nato-tól arra, hogy egy súlyosabb újabb légtérsértés esetén egy lelövéssel üzenjenek vissza az évek óta tartó ellenoldali provokáció-üzenetekre. Ez csak találgatás persze. Ennyi lenne a Nato szerepe a lelövés-ügyben. A helyzet minden esetre beérett erre.

Az USA természetesen az IS ellenfele, bombázza is néhány európai országgal együtt. de nem teljes erőbedobással. Az USA-nak elege lehet a katonai erőfeszítésekből, Obama amúgy is úgy akar bevonulni a galériába, mint aki visszafejleszette az amerikai katonai részvételt - lásd Irak és Afganisztán. Tán azt sem nagyon bánja, ha ott távolban aprítják egymást olyanok, akikkel nemigen rokonszenvez. De persze tudja, hogy nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy kívülről szemlélődjön. Ott van Irán, aki megerősödne, létre jöhet egy orosz iráni tengely, Asszaddal a középen -egyik sem USA-drukker direkt! Az IS-t minden esetre az USA komolyan veszi és erre jó oka is van!

Az EU langyos, csak akkor engazsálta magát, amikor elérte a menekülthullám. Igyekszenek megoldást találni a szir háborúra, de számukra is csak az IS az egyetlen egyértelműen azonosítható célpont.

Akkor még nem is beszéltünk más érdekelt aktőrökről, mint arab államok, olyanok is, akik támogatják titokban az IS-t (szunni országok, mint Szaudi Arábia.)

Valahogy riasztó, útálatos és lehangoló az egész szíriai, már 5. éve tartó förtelem és ennek a kihasználása. Az egészből pillanatnyilag nekem annyi jön le, hogy semmi sem biztos, csak az, hogy az IS nem élheti túl a dolgot, ebben a formában viszonylag hamarosan vége.  Egy darabig nemrég úgy látszott, hogy kialakul egy szövetség, ami végül valami féle békét és politikai megoldást hoz egy éven belül Szíriában, de most úgy látom, lesznek még újabb felvonások. Hogy mennyi és mikor megy le a függöny, arra a válasszal várnunk kell.

Mindez zavaros és ezért ez a post sem lett kristálytiszta.

Ez nem post, csak egy komment, amit Kormos bejegyzése nem vett át, feltehetően a 2-nél több link miatt. Felteszem ide, mint elmaradt kommentet, majd egy-két órán belül törlöm.

Kokó mester az alábbi gyönygyszemet eresztette el, sajnos szinten alul személyeskedeve, ami már védjegyévé vált:

"Gordon, mit hozod itt elő az állítólagos, volt orosz "légtérsértéseket"?
Nincs igaza Kormosnak, tényleg nem "orosz praktikára" utaltál...
Sokkal rosszabb volt ez annál...
A saját mocskos orosz ellenességedet domborítottad ki, gyalázatos módon, még pedig úgy, hogy senki nem kérdezett...
Egy biztos, nem vagy korrekt ember, ebből következik, úriembernek sem tartalak..."

Tehát a légtérsértések nem léteztek, ha állítólag" mégis, nem szabad őket előhozni az aktuális lelövéssel kapcsolatban, ami pont orosz légtérsértésról szól, mert akkor az ember mocskos oroszellenes mittudoménmi. Amúgy csak megemlítettem, mint hátteret, hogy nem ez az első orosz légtérsértés az utóbbi időben, de a kifordult őrjöngő ezen is tombol. Itt tényleg a szemellenző esete fordul elő, amin már egy vödör hideg víz sem segít.

Sajnos elveszett az eredeti komment, megpróbálom rekonstruálni legalább a linkek egy részét. Ezek egy Google keresés eredményei, az első néhány a sok ezerből. Persze nem kell ezzel foglalkoznia annak, pl. Kokónak, akit a valóság nem érint, de ettől még a karaván halad. Hogy a valóban szisztematikusan előforduló légtérsértések említése az utolsó, tragikusan végződött létérsértéssel kapcsolatban miért mocskos oroszellenesség gyalázatos módon való kidomborítása, arra csak egy bomlott elme válaszolhat. Illetve az sem.

Megemlítem még az eredeti post szerzőjének, hogy új védence és Kokó kartárs új barátja, Napos, bizony ki van tiltva a blogomból, miután nyilasjellegű, mániásan szisztematikus antiszemita uszításnak nem adok teret. Ha Kormos ezt teszi, azzal ő számoljon el magával, nem az én dolgom.

Az irracionális, bolondságba és rosszindulatba átcsapott hisztéria nem az én kenyerem, űzze ezt csak a mocskosozó. Remélem, van elég hideg víz kéznél. Azt is remélem, idővel meggyógyul, talán még szégyellni is fogja magát.

No, akkor lássunk néhány linket a sok ezerből, ami az orosz légtérsértésekről szól és ami végül ide vezetett, ahová. Aztán lehet a hírvivőt mocskosozni, mániás őrültekkel versenyt gyalázkodni, a valóság ettől még valóság marad. Tetszik, vagy sem.

http://interjapanmagazin.com/iden-rekordot-dontott-a-japan-legteresek-szama/

http://www.blikk.hu/aktualis/kulfold/orosz-gepek-sertettek-meg-a-finn-legteret/rrydj65

http://www.globoport.hu/75879/tobb-mint-500-orosz-legtersertes-japanban/

http://inforadio.hu/hir/kulfold/ankara-ketszer-is-bekerette-az-orosz-nagykovetet-legtersertes-miatt-763394

http://magyarhirlap.hu/cikk/37210/Azonositatlan_MiG_29es_zavarta_meg_a_torok_gepeket

http://www.origo.hu/nagyvilag/20151005-torokorszag-fole-repult-egy-orosz-harci-gep.html

http://444.hu/2014/11/13/megint-orosz-repulot-lattak-a-balti-legterben/

http://www.svedasztal.com/svedkivulbelul/orosz-harcigepek-sved-partoknal-130785.html

http://gepnarancs.hu/2014/09/orosz-katonai-repulogepeket-tartoztattak-fel-az-amerikai-es-a-kanadai-legter-kozeleben/

PS. A linkeket kiegészítettem és végre rákattintható linkekké tettem.

Ez már önálló téma, tán rászánok egy postot, különös tekintettel a török lelövésre, aminek sok oka lehet, bár rejtélyesnek tünik.

Ismét felhelyezem ezt az idén korábban írt bejegyzésemet, aktualitása miatt. Javaslom megfontolásra azoknak, akik magukat baloldalinak vélik és ennek dacára ünneplik a nacionalista, konzervatív-vallási alapokra építő orosz miniszterelnököt és vonalát - a szélsőjobbal együtt!

A hétvégi napokban lélekemelő baráti összejövetelre került sor S:t Petersburgban, azaz a volt Leningrádban. A dzsembori a "Nemzetközi Konzervatív Fórum" megnevezéssel büszkélkedhetett. A szívmelengető rendezvény tárgya elsősorban Putyin és Ukrajna-politikájának ünneplése volt.

A résztvevők névsora az egyik sokatmondó ténye az "internacionalista" baráti társaság és céljaik jellegének. A dicső névsor a német NDP (náci párt), az ugyancsak szélsőjobbos görög Arany Hajnal, a szélsőnacionalista-szélsőjobbos szerb Radikális Párt, valamint az extrémjobbos, nacionalista-populista British National Party volt vezetője. Sajnos a szintén sajnos létező (bár marginalizált) svéd fasiszta párt, a Svédek Pártja ("a fehér bőr a mi legfőbb különleges zászlónk" jelszóval) is a részvevők között volt, más, tucatnyi európai jobboldali-populista párt képviselőivel együtt.

Rainer Hachfeld német karikatura-szerző rajza tán brutális, de a lényegre tapint

A rendezvény szervezője és meghívója a Putyin(-t támogató, jav. tőlem) Rodina (Haza) nevű párt volt, aminek alapítója ma miniszterelnök helyettes Putyin kormányában.
A volt Leningrádban lefolyt újnáci összejövetel ellen kisebb náciellenes tüntetést szervezett az egyre csendesebb ellenzék, ezt azonban az orosz rendőrség szétverte, 8 tüntetőt letartóztatva.
Hogy fér ez össze az ukrán fasizmusról hirdetett orosz szólamokkal ( a valódi fasiszták nem az állítólag fasiszta ukrán rezsimet, hanem Putyin rezsimjét támogatják), azon elgondolkodhat, aki akar...
A "nyugat" szokványos elítélése és az orosz vezetés "tradicionális keresztény" értékeinek ünneplése mellett a meggondolatlanul szókimondóak olyan extremitásokra ragadtatták magukat, mint a náci Harmadik Birodalom dicsőítése, ami miatt még az amúgy rasszista és oroszbarát francia Le Pen féle párt is távol kényszerült maradni a baráti "Fórum"-ról.

A legtöbb európai nacionalista párt támogatja az orosz ukrajnai intervenciót és egyáltalán az elnöki pozícióba 2012-ben visszatért Putyin "konzervatív" vonalát. Moszkva természetesen a maga részéről támogat egy "Nacionalista Internacionálét" (fából vaskarika), ami számára eszköz az egységes EU front megbontására, pillanatnyilag éppen az ukrajnai beavatkozás kérdésében.

Hogyan is szól a közmondás a madarak tolláról és a barátokról?

PS. A bejegyzés hozzászólási lehetőségét "nem"-re állítottam. Az ok: a vita már lement, aki akart, ezerszer hozzászólhatott az elmúlt háromnegyed év során. A post új anyagot nem tartalmaz, az egy képen kívül. Miután az új gyakorlat szerint érvek helyett személyeskedésbe torkollik a kommentelés azok esetében, akiknek nem tetszik Putyin ilyen bemutatása, ettől megkímélem magamat, de a személyeskedőket is. Sorry!

Székely meg a fia elhatározzák, hogy vadászni mennek. Másnap felpakolják a puskát a szekérre, el is indulnak a Hargitára. Meglövik a medvét ám hazafelé menet az öreg székely megszomjazik.
- Fiam beugrok ide a kocsmába egy kupica fenyővízért, addig te vigyázz a szekérre meg a medvére.
Kis idő múlva kijön, látja, hogy sehol a medve.
- Fiam, hol a medve?
- Milyen medve édesapám?
Bambán néz az öreg, majd dühösen kérdőre vonja a fiát.
- Na ide figyelj, tegnap elhatároztuk, hogy medvére megyünk. így volt fiam?
- így volt, édesapám.
- Reggel felmentünk a havasokba. így volt fiam?
- így volt, édesapám.
- Meglőttük a medvét. így volt fiam?
- így volt, édesapám.
- Feldobtuk ide a szekérre. így volt fiam?
- így volt, édesapám.
- Megálltunk itt a kocsma elott, hogy igyak egyet. így volt fiam?
- így volt, édesapám.
- Meghagytam, hogy vigyázz a medvére. így volt fiam?
- így volt, édesapám.
- No, akkor, hol a MEDVE?
- Milyen medve?

Ez a kis szemléltető történet ötlik fel bennem, tapasztalva "bizonyos" kommunkikációs nehézségeket egy-egy üzenet vételében és értelmezésében. Lehetséges lenne, hogy a kis történet elgondolkodtat valakit itt? :-)

Ha már a szemléltetésnél tartunk, a képi ábrázolás tán többet mond a szavaknál.

Felötlik bennem egy bizonyos szituációkban hasznos eszköz képe, ami más szituációkban és használók számára tán kevésbé hasznos.

Itt alább maga az eszköz:

Aki nem ismerné fel, annak elárulom: egy hasznos felszerelés lovak számára. Szemellenzőnek is nevezik.

Szegény paci nem tiltakozhat, tán nem is zavarja őt. Nem tudjuk, mit gondol, minden esetre itt a használat célszerű és hasznos.

Vannak azonban esetek, amikor a használat kifejezetten célszerűtlen és káros. Itt külön külön pikantéria, hogy a használat önkéntes. Szomorú ez, vagy vidám? Ez utóbbinak nem nevezném többek esetében. Másoknál a hatás olyan groteszk, hogy  már-már vidámnak is felfogható.

Azok, akik a fenti eszköz használata folytán önmagukat már-már hisztérikus állapotba juttatják, talán jól járnának (a környezetük mindenképpen), az alábbi kis "önkezelés" alkalmazásával:

Nagy forróság esetén mindenképpen jól jön! :-)

Bár néha a szigorúan mértéktartó intézkedés nem bizonyul elegendőnek. Ilyen esetre talán az alábbi, drasztikusabbnak mondható eljárás javallható:

Természetesen szigorúan önkéntes alapon :-)

Szép nyári napok, hol vagytok már...

Ezt vizionálom! Nem, ez nem a helyes kifejezés, mert ez valami vágyálmot jelentene, én meg valahol érzem, hogy a dolog egyre konkrétabb formát nyer, nincs esélyük a fennmaradásra. Elzárják a fennmaradásuk csapjait: olaj, pénz, információ, toborzás. Ha Szíriában megszűnik a belháború, letisztulhatnak a frontok és akkor számukra vége. Ma ott mindenki mindenki ellen harcol (olvastam hogy 1000-et meghaladó számú fegyveres szervezet van, a tizegynéhány nagyobb alakulaton kívül klánok, alkalmi csoportok, nemzetségek, népcsoportok, vallási frakciók, stb. ideiglenes szövetségekkel és ellenségekkel) és ez ideális terep az IS-nek. Ha a nagyobb csoportokat integrálja az új államalakulat, ez a káosz megszűnik és ezzel az IS terepe is.
Esélyt látok rá, hogy lehetségessé válik hamarosan egy politikai megoldás, feltehetően Asszad nélkül. Asszaddal ugyanis nem lehetséges igazi megoldás, miután gyilkoltatta százezerszámra az országa lakosságát. Most mindegy, hogy volt-e rá oka (ilyesmire nem lehet ok!), de a tény az tény és ezért a milliónyi sértett szenvedő alany őt nem fogadhatja el. Úgy látszik, már Putyin sem ragaszkodik Asszadhoz és ez nagy előrelépés, elhárult az akadály az USA-val és Európával való együttműködés elől.
Nőtt a katonai erőfeszítések intenzitása is, részben az eszement, civilek elleni IS terrorakciók ellenhatásaként, részben az orosz fegyveres aktív részvétel nyomán, ami nem csak önmagában növeli a nyomást, de hasonlóra kényszeríti a nyugati résztvevőket is. Az oroszokkal való együttműködés pozitiv jel, már ők is elsősorban az IS-re koncentrálnak.

Azért ne örüljünk olyan nagyon! Egyrészt Sziria egy esetleges politikai megoldás után sem lesz egy leányálom, a kisebb-nagyobb frakciók integrálásával sem. Lehet belőle egy Libanon -új problémák forrása. Aztán ott van még Irak, ott is vissza kell szorítani őket. Katonailag lehetséges, de a frontok nem tiszták. De tegyük fel, megtörténik ott is.
Hátra van aztán még az IS sok szárnya a muzulmán világban, már szinte mindenhol jelen vannak. Félek, ha megszünik az IS, feléled más néven, más formában. Van még al-Quaida, Nuszrafronten, al-Shabaab, Boko Haram, Muzulmán Testvériség, Hizbollah, Hamas és ezer más. Igaz, ezek egymással is ellenségeskednek a shia-szunni táborhoz tartozás jegyében. De alapvetően: létezik az iszlám fundamentalizmus és ez egyik szervezetének legyőzésével nem szűnik meg, sőt, új okot nyer a további radikalizálódásra.
De a közvetlen cél a jelenlegi legnagyobb veszélyt jelentő szervezet, az IS legyőzése és ez menni fog!
Szomorú, hogy eddig kellet jutni, hogy az erőfeszítések intenzitása végre elegendő legyen a legyőzésükhöz. Ennek egyik oka természetesen, hogy minden állam húzódozott attól, hogy földi erővel részt vegyen maga az IS elleni háborúban - nem akartak otthon elszámolni kényszerülni a hazaszállított koporsókkal. Túlnött a kezelhető méreten a menekülthullám is, ami elért Európába. (Sokan terjesztik a ki tudja, honnan származó "urban legend"-eket arról, hogy az IS-t az USA hozta létre és pénzeli a mai napig, és számtalan hasonló összeesküvés-elméletet, de ezeknek csak annyi a relevanciája, mint annak, hogy sosem volt holdraszállás, Elvis él, a World Trade Centert az USA, vagy Izrael robbantotta fel és hasonlók, de ezekkel nem is foglalkoznék.)
Tény, hogy az IS túl naggyá nőtte ki magát, túl sok kárt okoz és túl nagy veszélyt jelent - átlépte a fájdalomküszöböt. Tény az is, hogy ha legyőzték a szövetségre lépett országok (Oroszországgal együtt), az iszlamizmus problémája nem nyert megnyugtató megoldást.

Még egy gondolat, ami ad egy kis reményt: Az IS harcot folytat a muzulmán világgal is (bár támogatóit is innen nyeri), de olyan abszurd, hogy ez tán elgondolkodásra készteti a muzulmán világot. Tán ez kiinduló pontja lehet végül egy, már régóta szükséges iszlám reformációnak, felvilágosodásnak. Mert ennek a hiánya az oka az iszlám világ legtöbb bajának, mindennek dacára.
Ha ez nem történik végül meg, talán lehúzhatjuk a rolót. Az utolsó oltsa le a villanyt...

...bár nem mondhatnám éppen, hogy unatkozunk a témával kapcsolatban. Sok aspektusa van a dolognak, humanitárius, kultúrális, gyakorlati tapasztalatok alkotta ítélet, félelem, önnfenntartási hajtóerő és sok más. Ezeket nem is érinteném, talán egy-egy előjön a kommentekben, ha lesznek. Most csak azt érinteném, kik is a migránsok, csak hogy legalább ezt az oldalát a kolosszális problémának kicsit tisztába tegyük. Itt alább felhelyezem egy más postba írt kommentemet ezügyben:

Ahogy én érzékelem, a migráns tömeget fell lehet (és kell) osztani különböző csoportokra.

1. Valódi menekültek, akik közvetlenül háborús területről jönnek, az életüket mentve. Mennyi lehet ezeknek az aránya a teljes migráns özönben? Egy durva és szubjekív becslésem: 10-15 %.

2. Migránsok-menekültek, akiket mondjuk jobb híján menekülőknek neveznék (a semleges "migráns" sem rossz), akik már nem a közvetlen életveszély elől menekülnek. Ezek életveszély szempontjából biztos helyről jönnek, menekülttáborokból vagy befogadó oszágokból, pl. Törökországból, Jordániából, Libanonból, vagy Iránból (ez utóbbi az afgán menekülők gyüjtőhelye). Ezek esetleg már évek óta élnek ezeken a helyeken, de elegük lett, jobbra vágynak. Ezek arányát mondjuk 60%-ra becsülöm.

3. Olyanok, akik nincsenek háborús állapotok által veszélyeztetve, nem is menekülttáborokból jönnek, hanem olyan helyekről, ahol az élet szegényes, a társadalmak nem nyújtanak jó perspektívát és különböző problémák mérgezik az életet. Szegénység, túlnépesedés, vallási fanatizmus, diktatúrák, stb. Ilyen hely sok van, Afrikától Pakisztánig, balkáni országokig (pl. Koszovó, Albánia, stb.) Ezek arányát kb 25-30 %-ra teszem.

A csoportok motivációi részben átfedik egymást, pl. a gazdasági szempontok-remények, egy több perspektívát nyújtó élet reménye. Abszolút többségük a muzulmán világból jön, ami egy katasztrófa és talán az emberiség vesztének a leendő forrása.
Messze vezetne most itt tárgyalni, hogy a felvilágosodást még el nem érő muzulmán világ csődjének mik a mélyebb okai - az eszement összeesküvés-elméleteket terjesztők "tudják" - ők sem veszélytelenek!

A nagy kérdés: mit tegyen Nyugat-Európa a felé özönlő migráns milliókkal.
A valódi menekülteket (első csoport) valahogy fogadni kell. Ugyanakkor nem mindenkit. Van köztük hazatérő IS-es, eszeveszett fanatikusok, gyanúra okot adók. Ezeket ki kell szűrni. Ami marad, valahol el kell helyezni, nem feltétlenül ott, ahová igyekeznek. Nekik nyilatkozatot kellene tenniük arról, hogy a befogadó országhoz lojálisak lesznek, mindazzal, ami ezzel jár.

A többi menekülőt (második csoport, a migránsok zöme) tán be lehetne fogadni, más körülmények között. Természetesen ezeket is alaposan körül kellene járni, mindenki hátterét tisztázni és azután dönteni. De itt már baj van: túl sokan vannak, zömük magukkal hozza a muzulmán világ összes baját és attitűdjét, az eddigi tapasztalatok szerint óriási bajok forrása a nyugati társadalmakban. A bajokat nem részletezem, de ezek terjednek a demográfiai földrengéstől a radikalizálható százezrek talajának megteremtéséig. Egy nagyon durva felosztás szerint ezek tán a "gazdasági menekült" kategóriájába esnek. Ez durva, itt beszélhetünk politikai menekültekről is, bár nem európai értelemben. Minden esetre nem a közvetlen életveszély elől menekülnek, hanem egy jobb jövő reményében.

A harmadik csoport egyértelműen gazdasági menekültnek nevezhető összefoglaló néven, bár ez is durva kategorizálás. Van ott szó a jobb élet más ismérveiről is, amit ezek el szeretnének érni. Ezeket pillanatnyilag nem lehet az amúgy is már fuldokló Nuyugat-Európára engedni, legfeljebb egyes egyedeket.

Az egyéni sorsok, szándékok mellett általános vonás, hogy az ilyen tömeges, milliós migráns-mozgások nem válaszhatók el az iszlám terjeszkedésétől, demográfiailag, ideológiailag, kultúrálisan egyaránt. (Ezek természetesen összefüggenek: a demográfiai térnyerés hozza a többi térnyerését.) Meg az ezáltal generált feszültségektől és problémáktól. Magam ezt nem kivánom abban a környezetben, világban, ahol élek és élni akarok.

Korábbi bejegyzéseim a témában:

http:/​/​Gordonblog.​nolblog.​hu/​archives/​2015/​09/​24/​Pavatanc_​a_​migracio_​korul/​

http:/​/​Gordonblog.​nolblog.​hu/​archives/​2015/​09/​29/​Hotspot_​orszag/​