Motto: ha a turáni átok a megosztottságról, széthúzásról szól, ennek ellentéte a turáni áldás kell legyen, ami egységre utal. Kár, hogy ez az egység a legkárosabb területeken és értelemben jön létre. Ez maga felér egy átokkal...
Sajnos nem halasztható tovább a jobb - és baloldal torz összeérése következő fejezetének tárgyalása - a sürgető napi aktualitás miatt. A téma a mai, befolyási övezetét és hatalmi státuszát kiterjeszteni akaró putyini orosz birodalmi törekvésekhez való hozzáállás. Az aktualitás Ukrajna destabilizálása és az ezzel kapcsolatos hajmeresztő "baloldali" vélemények. De Ukrajna csak az utolsó csepp a pohárban...
Nem is tudom, hol kezdjem! Talán a putyini korszak és törekvések rövid tárgyalásával, ezt követően a szovjet összeomlás előtti időszakra való visszatekintéssel. Ezt követheti az összeérő jobb - és balaldali hozzáállás tárgyalása, aminek a magyarázata támaszkodhat a putyini ill. ezt megelőző szovjet korszak korábbi áttekintésére.
Tehát Putyin-korszak... Mi történik Oroszországban, milyen ma Oroszország, mit akar és tesz Putyin, mi a célja és mi hajtja?
Ahogy a Nolblogon valaki megfogalmazta, Putyin kármentő tevékenységet folytat (egy részről) Gorbacsov naiv és félresikerült demokratizálási próbálkozása következményeinek enyhítésére ill. felszámolására. De már itt meg kell jegyezni a baloldali Putyin-egyetértők kedvéért: a következmények csak egy részét igyekszik felszámolni, nevezetesen az eltünt nagyhatalmi státuszt iparkodik helyreállítani, ami elsősorban mások feletti befolyás növekedésében nyilvánulna meg. Nincs szó szocialista, neadjisten kommunista jellegű törekvésekről, társadalomképről, pusztán hatalmi-nagyhatalmi, birodalomépítő törekvésekről. Kerül, amibe kerül - másoknak!
Felhasználja ehhez a jól bevált, máshonnan is ismert eszközöket. Nacionalizmus. Vallás. Ellenségkép teremtése. (Honnan is ismerős ez???) Valódi demokrácia félretéve és megcsúfolva, egyszemélyi, kézi irányítás. Jelen van a megfélemlítés! Renitenskedő újságírók megfélemlítve, lapok ellehetetlenítve, perbe fogva, egyes kellemetlen személyek bebörtönözve, esetleg meggyilkoltatva. Eltüntette Jelcin oligarcháit, helyette a saját oligarcháit hagyta színre lépni -ezek az u.n. "kormányközeli gazdasági szereplők". Semmivel sem jobbak a jelcini időszak megfelelőinél, annyi a különbség, hogy ezeknek saját meggazdagodásukon kívül egyéb céljaik nincsenek, mindenben kiszolgálják az urukat - cserébe megtarthatják a harács jelentős részét. A korrupció iszonyatos, a valódi technikai fejlődés (a fegyvergyártás és haditechnika kivételével) elmarad. Mindezt pótolja a nyersanyagok exportjából származó bevétel, hála a magas olaj - és gázáraknak. Ezek a "kormányközeli gazdasági tényezők" sokszoros dollármilliárdosok, a legvagyonosabb köztük Putyin, aki ma a világ egyik leggazdagabb emberének nevezheti magát. A nép egyelőre elégedett. Megvan az erős vezető, Oroszország hatalma, befolyása növekedett, a bevételek nőttek, valakinek érezhetik magukat a nemzeti büszkeség jegyében. (Ez is ismerős a 30-as évekből, csak máshonnan!)
Van Putyinnak egy filozófiai-ideológia háttere is. Bizony, van neki! Ezt udvari filozófusaitól kölcsönözte. Három ilyen is van neki: Nikolaj Berdjajev, Vladimir Solovjov, Ivan Iljin - 19-20. századiak. (Ezek egy-egy művét kötelező olvasmánynak írta elő az orosz körzeti kormányzók számára.)
Ezeknek a szerzőknek a filozófiáját áthatja az oroszság messianisztikus hivatásának a gondolata, melodrámai, misztikus víziók által vezérelve.
- Oroszország valami különleges, többre, mások feletti helyre hivatott
- Hűség az ortodox tanhoz
- Hit az autokrácia mindenek feletti helyénvalóságában
Közös a tanokban egy olyan Oroszország képe, ami részben teokrácia, nacionalista és a sors (mindenható) által arra rendelt, hogy döntő szerepet játszon a világ sorsának alakításában. Őskonzervatív alapállás a vallás, a nők szerepe, az istentelenség, holmi modern eszmék, erkölcsi fellazulás és hasonló fogalmak területén. Támad a rothadó nyugat!!
(Már itt megjegyzendő, mennyire összecseng mindez 1933-tól 1944-en át a mai Jobbik "filozófiájával - persze a kor szavát is tekintetbe véve...)
Ezen ideológia háttértől eltekintve is alapvető a törekvés a nagyhatalmi, mások sorsát befolyásoló státusz visszaszerzése, érdekszféra-függőség megteremtése/megtartása, katonai erőt biztosítva háttér és fenyegetésként. Ehhez természetes jogot érez a putyini Oroszország, megteszi, mert megteheti alapon.
Dióhéjban ennyi a putyini birodalom képlete, pontosabban ennyi fért most itt ide.
Természetesen van ennek előzménye is, legalább két lépcsőben. Az elsőt, a cári orosz birodalmat hagyjuk (bár Putyin végül ilyesmit restaurálna, cseppet modernebb változatban.)
A közvetlen előd a Szovjetúnió... (Nagy sóhaj... , mert nehéz ügy erről egységes képet és véleményt alkotni, miután voltak progresszív vonások, tettek, személyek, legalábbis időszakonként és elvileg.)
De sajnos Sztalinnal és korszakával kell kezdeni (Lenin időszaka ellentmondásos és mindenek előtt túl rövid volt.)
Sztalin valódi karrierje borzalommal kezdődött! Rendcsináló, megtorló, kivégző erők parancsnokaként kapott hatalmat. Páncélvonattal járta a szerencsétlen Oroszországot és tömeges kivégzéseket rendelt el, vezényelt le civileken, parasztokon, akárkiken. Ezrek, tán tízezrek vagy még többen pusztultak így el - ártatlan, védtelen áldozatként. (A páncélvonaton társa volt leendő első feleségének apja is, aki magával hozta fiatal lányát - aki itt lett Sztalin társa.)
Ideológiai háttér természetesen volt mindehhez, majd a kialakuló rendszer építéséhez. Először a forradalom védelme, az ellenség leküzdése, egyben a potenciálisak megfélemlítése. A konszolidáció után pedig a kommunisztikus társadalom építése, bármilyen eszközökkel és bármilyen áron. A vezérelv elméletben a népuralom (ami már hiányzott valójában az első pillanattól), az egyenlőség, a kizsákmányolás megszüntetése a nép államában.
De sajna, mindez csak papíron, elméletben létezett a sztalini birodalomban. Tragikus, hogy az első "rendcsináló" páncélvonatok tevékenységét a kialakult rendszer a helyi megbízottakon keresztül folytatta a konszolidáció után is! Havi kvótákat kellett kitölteni "megbízhatatlanokból", gyakorlatilag személytől függetlenül. Ez folyamatosan meg is történt, sőt a túlbuzgó körzeti vezetők a kvóták emelését kérték - meg is kapták! Elindultak a Gulag felé a sokezres csoportok, végeláthatatlan folyamban.
Alapvető vonása volt ennek a rendszernek, hogy mindez elvben a nép érdekében történt, a valóságban a nép egyes egyedei, csoportjai a nullánál kevesebbet értek, az életük értéke a zéróval volt egyenlő. (A kísérlet lezajlása után általában kiöntötték a kísérlet maradványait. Csak egyetlen példa: Birobidzsán. Sztalin elhatározta, hogy létrehozza a zsidó területet/államot, ahová kitelepíti az ország területén élő zsidóságot. A kiszemelt terület a Moszkvától 8000 km-re, az Amur mentén fekvő Birobidzsan lett. A kitelepítés részben megtörtént, sokan a dolgot komolyan vették, lelkesedtek. Valami féle kibbuc-szerű életet képzeltek el, neki is fogtak. Kezdetben támogatást is kaptak Sztalintól. A kezdeti lendület után kezdtek valódi eredmények mutatkozni, a dolgok tán máshogy alakultak, mint Sztalin elképzelte. Az általa kinevezett vezetőket, tudósokat, stb ekkor Joszif Visszarionovics, eltávolította, kivégeztette, Birobidzsan pedig visszasűlyedt pillanatok alatt a szibériai mocsárba. Édesanyám rövid elbeszélése jut erről eszembe az auschwitzi gyerektábor-kísérletről. Pár hétig tartott a gyerektábor működésének tanulmányozása, aztán az addig rendesen ellátott gyerekek mentek a gázkamrákba....) Említhetnénk az ukrán mezőgazdasági kísérletet is, az ismert eredménnyel... Igy járt bármilyen egyén, vagy csoport is, akinek az ideje kitelt a hatalom közelében, vagy attól távol. Igy működött a nép állama.
Világháború... Ez átalakult jogos és hősies honvédő háborúvá orosz részről, de ez végül Hitler jóvoltából történt, aki megtámadta addigi szövetségesét. Mindenesetre a szovjet honvédő háború egyike a szovjet birodalom 2-3 pozitív vonásának, ehhez semmi kétség sem fér. (A másiknak tán az őskapitalista folyamatok ellenpontjaként szolgáló szerep számítana, ami hozzájárulhatott a kapitalista viszonyok rendszabályozott konszolidációjához - Franciaországban a 30-as években Népfront-kormány alakulhatott - csak egy példa. Említeni lehet még a lehetőséget a háború után a szocialista kísérlet elvégzésére a fasizmustól megszabadult országokban, de ez már mai szemmel felemás értékű. Kissé túl hosszúra nyúlt a segítő jelenlét és a végeredmény is vita tárgya. A korszak egyik pozitívuma még a korábbi és ma sok helyen újra felbukkanó szellemi-erkölcsi-ideológiai mocsok visszaszorítása és ellehetetlenítése is és természetesen az addigi szegény, esélytelen rétegek felemelése - ez része a szocialista kísérletnek.)
Mindenesetre Sztalin létrehozta a vérrel megszerzett befolyási övezetet Kelet-Európában, létrejöttek a pártállamok, sztalini gyakorlattal. Joszif Visszarionovics megőrizte, sőt bővítette a cári birodalmat. Ezért ma ismét akadnak tisztelői.
Ezen Hruscsov változtatott csak, Sztalin halála után. Ő megszüntette a vért, a paranoiás, véres személyi kultuszt. Ekkor egy rövid időre felcsillant a remény, hogy a nagy kísérlet mégis sikerrel járhat! Az ember ismét számítani kezdett a hruscsovi világban, mintha kitavaszodott volna... Ez volt az én szememben valójában a SZU legjobb időszaka, elérte a pálya csúcsát. De ez sem vezetett tovább, talán, mert nem vezethetett. Hruscsovot félreállították, Brezsnyev szigorított - összerántotta a birodalmat. Ezt arrafelé később a stagnálás éveinek nevezték. A cél is mintha elhalványult vola... Aztán már csak két rövid semmi-közjáték (Andropov és Csernyenko), majd az utolsó szovjet vezető, Gorbacsov következett, és ezzel vége lett a hetvenvalahány éves történetnek.
Gorbacsov... Ma nem szeretik sem a SZU hívei, sem a putyini Oroszország. Tény, hogy a szovjet birodalom összeomlásának ő volt az "építőmestere", de csak mint a vörös gomb megnyomója egy olyan robbantásos bontás esetében, ahol a gombot más megnyomta volna, ha nem ő teszi, sőt, az épület magától is tán összedől. Egyszerűen, mert erre megérett az idő. Még ment volna valahogy a dolog egy ideig, de egyre nagyobb feszültségekkel és elmaradással. Gorbacsov megpróbálta átmenteni amit lehetett, a maga elképzelése szerint, feladva az erőszakot - de így sem lehetett. Naiv elképzelés volt.
Ami ezután jött, ismerjük.
Ennyi a hosszúra nyúlt előzetes, aminek a vázlatos tárgyalására szükség volt, mert ide nyúlnak vissza a mostani jobbos-balos Putyin-drukkerek motivációi.
Akkor hát a tényleges tárgyra, a jobb és baloldal, (pontosabban már "baloldal"-t kell írnom) lázálomszerű találkozására a putyini újorosz hatalomkiépítési törekvések helyeslésében.
Kezdeném a magyar jobboldallal. Ez a könnyebb és egyszerűbben magyarázható. (Bár önellentmondás itt is van.) A magyar újfasiszta párt és közönsége hangosan tapsol Putyinnak! Mindenben a pártján állnak, tetszik nekik amit csinál, a módszerei, a rendszere, a finomkodás félredobása, a kíméletlen "rendcsinálás", cenzúra, megfélemlítés, gyűlöletpropaganda, ellenségképzés, terjeszkedési ambíciók, nacionalista misztikum, az egész csomag. Hogyne tetszene, mikor maguk ugyanebben utaznak, csak az orosz helyébe a magyar szót kell behelyettesíteni. Ellenséggel vagyunk körülvéve, a magyar többre hivatott, rendet kell csinálni, szétütni a bomlasztó demokraták, cigányok-buzik-zsidók között, amig rend nem lesz! Rendpártiak! Hitlernek is tetszett Mussolini, a magyar és más náciknak meg Hitler. A magyar széljobbnak, újfasisztáknak újnáciknak a maguk szempontjából végül igaza van! A maguk brutális módján kendőzetlenül színt vallanak, nem alakoskodnak. Ez egyben minősíti a putyini világot is persze.
Félreértés persze egy ponton azért ne essék! Ők nem az orosz embereket, ha úgy tetszik, az orosz népet pártolják. Pár éve ezek még vörös barbárok voltak szerintük, akik vadállati módon megerőszakolták a magyar és német lányokat-asszonyokat, végigrabolták Európát, stb. Csak pártolják a rendcsinálós, hatalmi eszközzel élő Führert, a terjeszkedőt és nacionalistát, mert maguk ugyanezt tennék, ha tehetnék. Egyszerű ez, mint a faék!
Hasonló a Fidesz alapállása is. Orbán ma már a kis Putyin szerepében tetszeleg, ha a nagy rokon öltönye még ma nagy is számára. Közös ellenséget már talált vele: Európa és a rothadó nyugati világ. Bevezették itt is a kötelező hittan, vagy erkölcs(szerintük) oktatást a kisiskolások számára. Nem szereti, nem is alkalmazza ő sem a demokráciát. Az egyszemélyi vezetés elve már nem is lehetne itt sem szembeszökőbb. A média megszállása, hazúgságok sulykolása sem különbözik. Kenyér és cirkuszi játékok juttatása (pl rezsiblöff) szintén közös vonás. Nacionalista "büszkeség", saját (később cserélhető) oligarchák, a dolgok erőből való intézése (minek bíbelődni holmi valódi demokráciával?), vallási érzésekre való rájátszás, ellenség a határokon, stb, stb, stb... Minden stimmel! Kihez is akarna hát közeledni ez a párt és magával bolondított közönsége? Természetesen a putyini Oroszországhoz!
Kis dilemma, önellentmondás azért akad itt-ott! Parádés szám fideszék kommunikációjában a nemzeti önállóság. Ugyanakkor Oroszország alá fekszenek hatalmas kölcsönök felvételében, energiafüggőségben, atomtechnológia megvásárlásában, politikai törleszkedésben. Az a szomszédos nagyhatalom, ami Magyarország számára a történelem során (1849, 1. világháború, szerintük a 2. VH és 56 esetében is) jót nem hozott, most hirtelen kívánatos alternatíva. Hiába, rövid az emlékezet! Dilemmájuk még, hogy az EU és a Nato tagjai vagyunk (amit már a pokolba kívánnak) és a pénzt és egyéb segítséget onnan kapjuk. Az oroszokkal amúgy ők is úgy vannak, mint kistestvérük, a Jobbik: magyar nőket megerőszakoló, rabló barbárok voltak nemrég még és alkalomadtán ismét azok lehetnek, de pillanatnyilag tetszik a nacionalizmusuk, a hatalmi ügyintézés, a módszerek az elhallgattatástól az abszurd cenzúrán át a "nemzeti megújhodás"-ig -mint a németeknél a 30-as években, nomeg az esetleg leeső morzsák is a sikeres lavírozás esetén.
A választó tábor pedig beáll a pártja mögé mindkét párt esetében. Drukkolnak az orosz terjeszkedésnek, visszaszajkózzák az 50-es éveket megszégyenítő primitív orosz propagandaszövegeket holmi fasisztákról-gengszterekről, ha kell, drukkolnak a szíriai Asszad-rezsimnek, vagy akár az iráni ajatollah-rezsimnek, arab terroristáknak, bárkinek, akit a putyini "politika" éppen támogat a saját érdekei szerint, a felvilágosult, de rothadó nyugati világ, mint ellenség ellenében.
Az ok, ill. magyarázat? Alighanem van ilyen. A szovjet összeomlás utáni nehéz évek után Putyin mester jó érzékkel egy új, hideg (vagy inkább langyos) háborút indított. A maga szempontjából ez hasznos volt és tán logikus is. Az ellenség kijelölése részben neki hatalmat ad (kell az erős vezér a krízis-időkben), részben egységbe kovácsolja az alattvalókat. Még a nagyhatalmi státusz visszaszerzése iránti törekvésüket is megértem, bár nem rokonszenvezek vele. Mindez a részéről, részükről tán logikus. Még a Fidesz féle, hasonló eszközökkel operáló társaság részéről is logikus (bár káros és ellenszenves) az új hidegháborús alapállás átvétele. De a fidesz-tábor azért jobban tudhatná, hol az ország helye és jó-e ez az új elkötelezettség nekünk ezen az oldalon. A nácik oldalán se volt jó, amúgy sem szántak volna nekünk a győzelmük után nagy szerepet. A putyini birodalom számára is csak semmi alattvalók lennénk. De idáig már nem gondolnak bele a hívek és csábít az új ellenfélről szóló bolond demagógia, a nacionalista nonszensz, az őskonzervatív misztikus maszlag - hát beállnak.
Ezért olvashatjuk jobbos oldalról az elképesztő kommentek százait a putyini propaganda átlátszó lózungjainak ismétlésével.
Borzasztó ez az újabb tévút, bár csak régi jó hagyományokat követ - lásd náciszövetség Horthy rezsimje részéről vélt ellenség ellen, vélt előnyök érdekében. De ennél még borzasztóbb baloldaliak csatlakozása mindehhez...
És itt elérkeztünk a legszomorúbb pontjához ennek a katyvasznak. A baloldalnak "baloldallá" válásához. És itt nem pártokról beszélek - legalábbis nem a felvetett téma területén.
De megint zavarban vagyok, hol, mivel is kezdjem. Talán a megnyilatkozásokkal. Ezt megelőzően meg szükséges említeni a putyini propagandagépezet ordítóan hazúg és primitív állításait. Ez utóbbiak az ukrán válság során virágoztak ki igazán és érték el a korai 50-es évek Szabad Nép -félóráinak szintjét. Az igazságra éhes nagyközönség megtudhatta, hogy Ukrajna kormánya és vezetői az oroszbarát elnök (volt gengszter, helyi oligarcha) elzavarását követően kizárólag fasisztákból, nácikból és "banditákból" állnak, az ország vezetése, de alapjában véve maga az ország is illegitim, de ha már létezik, csak orosz érdekszféra, hátsó udvar, magától értetődően. Fasisztákkal, nácikkal és banditákkal meg tisztességes ember nem áll szóba.
Megdöbbenésemre ugyanezt a szöveget visszahallottam olyan baloldalitól, akinek ugyan változott a véleménye egyes kérdésekben a bejegyzései során, de legalább kritikai alapon alkotott ítéletet, amivel sokszor egyet lehetett érteni. Itt most a kritikai szemlélet teljesen megbicsaklott, az ukrajnai vezetés fasiszták gyülekezete-összeesküvése, a keletukrajnai oroszokkal kirobbanó ellentét lényege az ukrán nacionalizmus igazságtalan harca az orosz kisebbség ellen. Európa meg beáll a nacionalista ukrán fasiszták mögé.
Ez fájt! Hiszen ki is kezdte a fegyveres konfliktust? Kik is foglaltak el középületeket, majd egész városokat, végül "népköztársaságot" alapítva?? És minek a nevében? Csak nem az orosz "nemzeti" nagy összetartozás nevében? Akkor ki is itt a nacionalista? Mindezt akkor, mikor valójában elnyomás, kisebbségi ellentét nem volt, csak általános lecsúszás és kilátástalanság, nemzetiségi hovatartozástól függetlenül. Bloggerünk izzó hangú bejegyzése után, ami a paksi beruházás oroszfüggőségének káros voltáról szólt, most furcsa ennek a függőséget megújító putyini törekvéseket helyeslő alapállása.
Másoktól megtudhatjuk, hogy az ukrajnai orosz szeparatisták csak "néhány lelkes fiatal". Na ja, oroszországból beözönlő modern hadianyaggal, katonatisztekkel, szakértőkkel, de kozák és csecsen(!!!) hadfiakkal és hasonlókkal is. Tényleg, ezek a lelkes maroknyi fiatalok, a szívnek meg kell szakadni! Egy részről a nácifasisztabandita nacionalista ukrán gyilkos hatalom, másrészról a tisztaszívű "pesti srácok", maroknyian. :-(
Megtudjuk másoktól, hogy terjeszkedik ugyan a putyini orosz hatalom, de mégis nekik kell drukkolni, mert kinek másnak? Csak nem a csúnya-csúnya Európának? vagy a zimperialistáknak? Ezekben nem ötlik fel, hogy a hatalmi-befolyási terjeszkedés éppen az elátkozott imperializmus ismérve? Miből is származik maga a szó? Impérium - birodalom. Mint az újból létrehozandó orosz birodalom. Miért jó ez baloldaliaknak? Csak nem birodalmi alattvalóságra, új függőségre vágynak? És pont a putyini retrográd orosz alattvalóságra?
Másvalaki ( "baloldali") egy eszelős makacsságával szórja tele a nolblogot orosz (itt most értsd: putyini) propagandával, ujjongva putyinék hatalomszerzési lavírozásának eseményei felett, infantilis módon ismételgetve az itt-ott felszedett dezinformáló propaganda morzsáit. A másik eszelős meg ezeket sorra felteszi a nolblog ajánlójába, követve egy teljesen talaját és ítélőképességét vesztett, már Jobbikra szavazó szerencsétlen tévelygéseit.
Érdemes követni egy-egy ilyen "post" kommentjeit. Bőszen helyesel itt vérjobbikos, megalkuvó "közönségblogger" és furcsa, eltorzult balos, boldogan ismételgetve az együgyű, nekik szánt popagandaszólamokat, hazúgságokat. Az egyik számító tudatossággal, amásik együgyűségből, vagy az 50-es évek indoktrinációjából ittmaradt berögződésből. De mindkét esetben ténynek látszik, hogy végül elfogadják a fidesz és a jobbik gyűlöletpropagandájának a hazúgságait.
A kör ismét bezárult, a görbe vonal végei összeértek és körré alakultak. Csak sajnos a legrosszabb ponton!!
Miért érzi egy magát baloldalinak tartó, hogy neki egy terjeszkedő, nacionalista-őskonzervatív hatalmi státuszt üldöző rezsim mellé kell állnia? Miért fogadja el ennek a gyűlöletpropagandáját azok ellen, akik valójában a pozitív jövőt jelenthetnék a számukra? Valóban nem terjed tovább az ítélőképessége, mit hogy az orosz névre ma is kizárólag a szocialista kísérlet eltűnt világa jusson csak az eszébe? Vagy éppen a sztalini évek ideológiai sulykolásától nem tud elszakadni? De könyörgöm, a mai orosz vonal már nem ez, és nem is lesz többé! Nem lehetne abbahagyni a vonatok robbantgatását, ha már a háború valójában negyed százada véget ért? Tényleg azt gondolják ezek a "balosok", hogy Európa és a "nyugat" ellenség? Ebben az esetben legközelebb nyugodtan szavazhatnak a Fideszre, de még jobb, ha a Jobbikra, hisz a nézetazonosság teljes! (Van, aki már megtette, szereti is ám őt a mi szerkink mostanában!)
Tehát az egyetértés ismét megállapítható és ismét egy negatív, önromboló területen. A fújj-fújj demokrácia után fújj-fújj Európa, Amerika, éljen a putyini hatalmi szféra terjeszkedése akár felénk és fölénk is az orosz misztikus nacionalizmus jegyében, lényeg, hogy az átkos új ellenséggel szemben. Maholnap megérjük, hogy az iráni ajatollah is jófiú lesz balosaink szemében, hisz az "ellenség" közös! A papi rezsim meg őszinte szövetséges. Olvastam már baloldalitól asztalcsapkodó véleményt arról, hogy kell az az atombomba az iráni rezsim kezébe!
Én ettől a fajta baloldaltól már kénytelen vagyok eltávolodni! Meg kell vetnem az ellenségem ellensége a barátom elv alapján történő elvtelen összeállást akárkivel is - itt most a káros, önromboló jobb-szélsőjobb oldallal. A vonatok robbantása már nem időszerű, uraim-elvtársaim, a saját családtagjaitok ülnek a vonaton, munkába, vagy nyaralásba utazva!
Itt abba is hagyom a hosszúra nyúlt fejtegetést, bár még lenne mit. Érzem, az utolsó, baloldaliakról szóló részben nem igazán jött át a mondandóm, nem volt már hozzá türelmem. Nem ejtettem szót a nyugat-mumus tényleges negatívumairól sem, ami ezzel együtt sem menti a "baloldaliak" boldog kézfogását nacionalista jobbosokkal, szélsőségesekkel, újnácikkal.
De most itt a vége...